anyu azt olvasta valamelyik remek könyvében, h a babákhoz lehetőleg mindig beszélni kell. a jó anyuka szüntelen löki a sódert a kisbabának, mert ez fogja majd serkenteni amaz beszéd és mindenféle más értelmi fejlődését.
így, mert anyukám megfogad minden hasznosnak tetsző tanácsot, az én édes anyukámnak be nem áll a szája. beszél hozzám a reggelim után, amikor csendeskén emésztve szeretek elmélázni pihenőszékemben, beszél hozzám, mikor azon ügyeskedem, h megkaparintsam plüss állataim valamely kiálló testrészét. csevegünk miközben átöltöztet, tisztábatesz, altat vagy ébreszt. úgy általában, be nem fogná a száját egy percre sem.
namármost, szeretném a szóbanforgó könyv íróját felvilágosítani, h a babák is szeretik néha a csendet. jólesik hallgatni saját pocakomból előtörő gyengéd zümmögést, a szél süvítését vagy teszemazt a saját hangomat. de persze erre vajh mi kevés alkalmam adódik. kénytelen voltam magamtól gyorsan és zökkenőmentesen elaludni, mert így legalább az alvás előtti rövid időt megoszthatom magammal. ha folyton folyvást anyut hallgatom, még a saját gondolataimat sem hallom.
félreértés ne essék, anyu valóban hasznos munkát végez
(nem mintha nem tudnám már RÉG mindennek a nevét! sőt még állathangokat is tudnék utánozni. de ha most leleplezem magam, egy percre nem hagynak nekem majd nyugtot. így inkább lapítok, mint nyuszi a fűben)
csak néha egy kicsit szüneteltethetné ezt a munkavégzést egy pár percre.
persze aztán este mindig megkapom, h én vele sosem csevegek, neki sosem válaszolok. (anya, egyszerűen nem jutok szóhoz!) h amikor apu megjön akkor bezzeg beszélgetek. naná! apával egész nap nem láttuk egymást. el kell mesélnem neki mindent! rossz néven is venné, ha kihagynám valamiből! mi férfiak, tartsunk össze.
tőle kérek tanácsot példának okáért, nőügyekben is.- a minap is láttam egy helyes 2 hónapos bigét a közértben. gondoltam megszólítom, de mégis mit mondjak? heőőőő? vagy ga? esetleg gö? sármos akarok lenni, de nem tolakodó…hmm-
apuban az is jó, h ő nem beszél egyfolytában (anya néha le is szidja, amiért csak hallgatunk, pedig ha tudná, h hogy élvezem!), van, h csak dúdol, vagy bolondos arcokat vág, amin jókat nevetek.
anyu hidd el remekül fejlődik a beszédközpotom! gyúrok rá ezerrel, mert ha majd közös nyelvet beszélünk, megkérhetlek majd, h kicsit légyszi maradj csöndben!
ilyen elcsigázott vagyok este, az egész napos kiképzés után....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése