2006. december 6.

kedves mikulás és jézuska!

úgy vélem, az idei karácsony nem sok jót tartogat számomra. először is, anyu úgy határozott, h tekintettel arra, h egyikőnk sem dolgozik (ezt nem tudom, h honnan veszi, én megfeszített tempóban, erőszakosan növekszem és fejlődöm!!) ezért mi fogjuk beszerezni a temérdek ajándékot.

anyu gondosan, h senkit ki ne felejtsen, listát is írt. amikor a hosszúságát megláttam kihullott az a pár szál hajam is, ami még megmaradt magzati koromból (lányok, figyelem: igazából a dús hajkoronára gyúrok, ez a mostani kopcsi lét, csak amolyan átmeneti állapot…), mert rögtön tudtam, mivel jár majd ez!

tekintve, h tél van, és egyelőre, míg anyu meg apu jobb belátásra nem tér (kellene nekem robogó, autó, na jó lábbal hajtható kismotor, vagy legalább egy nyavajás tricikli) a babakocsi az egyetlen számításba jövő közlekedési eszközöm – anyuék kipróbálták a kengurut. apu egy órán át mosolyogva cipelt benne, anyu aggódó faggatódzására rendületlenül hajtogatta, h „nem nehéz, nem nehéz”, majd hazajöttünk és fél órán át a földön feküdt és aznap már csak négykézláb közlekedett…azóta túladtak rajta- és mivel kint hideg van, anyu engem tuti jól felöltöztet, aztán a boltban levetkőztet, aztán amikor kimegyünk újból föl, aztán a következőben újból le. na, én már ezzel jól bevásároltam, köszönöm szépen. izzadok majd és unatkozom.

itthon aztán biztos, h nem játszhatok a csomagolópapírral, nem ehetek az egzotikus illatú szappanokból, nem szaggathatom szét a könyveket, nem ragaszthatom össze vicces alakzatban az ujjaimat a celluxszal, nem rángathatom le a fa ágairól a hatalmas színes gömböket, nem gyömöszölhetem bele a számba őket, és nem csapdoshatom őket a földhöz.

a szentestéről ne is beszéljünk! lefogadom, h én csak áttételesen kapok majd a töltöttkáposztából, rétesből és szaloncukorból, viszont az összes rokon puszilgat majd, meg mutogatnak és fogdosnak. már most tele van a kiscsizmám az egésszel. az ajándékok egyelőre nem érdekelnek.

jövőre viszont már én is értékes és hasznos tagja leszek a fogyasztói társadalomnak és ennek megfelelően belőlem él majd a játékkereskedelem!

Nincsenek megjegyzések: