2006. december 12.

kedves h!

anyu szerint kis mondókákkal, versekkel és népdalokkal lehet remekül szórakoztatni egy magamfajta kisbabát. ezek kettős célt szolgálnak: egyrészt az én szókincsemet, hallásomat, verbális készségemet hivatottak fejleszteni, másrészt, szerintem, anyu szereti a saját hangját hallgatni

namármost anyának a népdal repertoárja, valljuk be, szegényes. kivégeztük már a csitári hegyek alatt-ot, az által mennék én a tiszán-t, új a szűröm-et, a béreslegény, jól megrakd a szekered-et és még néhány klasszikust. nem akarom megbántani, de ha még egyszer meg kell hallgatnom a virágéknál ég a világ átkomponált változatát: a samuéknál ég a világot, kiugrom a kiságyamból.

egy időben kínomban fejhangon vonyítom anyuval a dallamot, jó hangosan, hogy őt ne kelljen hallanom, mire összecsapta a kezeit úgy örült, h éneklő csodababa vagyok. a kívánt hatás helyett (amelyet az általam kibocsátott elrettentő hangeffektnek kellett volna biztosítani), anyu nagyobb fordulatszámra kapcsolt és még lendületesebben fújta. tanácstalan vagyok. csak reménykedem, h egy idő után már ő is megunja és újakat tanul.

aztán itt vannak a versek és mondókák. ezeket két csoportba lehet, véleményem szerint osztani.

az első kategóriába tartoznak azok az idétlen zöngemények, melyek elmondásához testem csiklandozása, csipkedése és rángatása párosul (csip-csip csóka, kerekecske-dombocska, pont-pont vesszőcske, hinta-palinta)- szerintem ezek már-már a gyermekmolesztálás-bántalmazás határait súrolják.

a második csoportba a hosszabb-rövidebb rímelő, rímtelen értelmetlen bugyutaságokat sorolom (láttam, láttam lappantyút (????), bóbita táncol, cini-cini muzsika, mehemed, iciri-piciri stb) melyeket második hallgatásra már nemcsak h kívülről fújtam, de mérhetetlenül bosszantónak is találtam!

az egyetlen kiút az elbutulás elől az lehet, ha magam tanulok meg olvasni. a szüleim szerencsére támogatják ilyen irányú erőfeszítéseimet, nem mondták, ugyan, de anyu meglepett 3 kedvemre való kötettel. az első a vadállatokról, a második az erdő ökoközösségéről szól, a harmadik a vizek élővilágát mutatja be. az utóbbi kettő különösen jó, hiszen fürödni is vihetem magammal. a vadállatosat is akartam, de apu szerint elsüllyed. szerettem volna magam is meggyőződni erről, és segítségével rögtönzött fizikai kísérlet keretén belül vizsgálni archimédesz törvényét., de apu erősebbnek bizonyult.

szóval fejlesztem, képzem magam, művelődöm. a cél az intellektuális emancipáció!

Nincsenek megjegyzések: