kedves o&a.

a kisbaba szereti a szüleit, legyenek ők akár kicsit lassúbbak, kövérebbek, ügyetlenkébbek, mint más babák szülei, akiket a játszótéren látni.

szeretem őket, mert mégis csak az én szüleim. természetesen, tisztába vagyok minden balgaságukkal, de hát ez van, ezt dobta ki a gép. persze van, h azt kívánom, apa bárcsak olyan helyes pufók lenne, vagy anya szöszi, kékszemű, esetleg fel tudnának mutatni valami zsíros állást, villát vagy ilyesmit - mint pl. a Benő szülei.

szóval, mint mondtam anyu meg apu kicsit lassú. 4 hetembe került h megtanítsam nekik a „heőőő” glottális mássalhangzó és magas magánhangzó kapcsolatot. persze nem csaptam bele rögtön a közepébe, először csak a hangképzés helyére és a helyes artikulációra próbáltam őket rávezetni. amikor ezt már begyakorolták, segítségemmel, és felügyeletem mellett megpróbálkoztunk a hangok kiejtésével is. mondanom se kell, h az első nekirugaszkodások harmatgyengék voltak.

de mindenki (még ha kicsit ügyetlenebb is az átlagnál) belejön előbb-utóbb, s ma már, ha elkurjantom magam, kórusban ismétlik utánam. (valami számomra rejtélyes okból kifolyólag fura arckifejezést is párosítanak a kimondott heőőőhöz: fintorognak, nevetgélnek- ha nem a saját szüleim lennének, azt mondanám olyanok, mint két félnótás. próbáltam leszoktatni őket de nem sikerült, így inkább rájuk hagyom…semmi sem tökéletes…na!)

most kezdjük a bevezetést a haladóbb hangképzésbe: veláris mássalhangzó-magas magánhangzó (gö); valamint posztalveoláris mássalhangzó- mély magánhangzó (da) kapcsolatra okítom őket több-kevesebb sikerrel. ha ezt is begyakorolják (nincsenek illúzióim, eltart majd nekik egy darabig…) a bilabiális, labiodentális, alveoláris és palatális mássalhangzók következnek majd.

nyelvóra apával: az "áááááá" hangot gyakoroljuk. én ügyesen mutatom neki, de ő (kis béna még) csak vihog: