(

zárójeles be(meg)jegyzés következik.
kedves e,
mindenkit más bosszant halálra.
-jónást az, amikor a csörgő pont olyan messzire kerül tőle, hogy még tisztán látja, de elérni hajszál híján nem képes
-anyát az, amikor apa a nadrágját és cipőjét a nappaliban hanyag eleganciával a földre pottyantja
-apát az, ha anyát valami bosszantja, mert akkor tudja, h neki nehéz napja lesz.

engem is temérdek dolog szokott kiborítani pl

nüansznyi semmiségek,

h a zoknim lecsúszott, a kezem koszos lett, anya macerál, apa értetlen, a hintát nem lökik elég erősen, nincs még egy darab barack/husi/mazsola

esetleg a kicsit már fajsúlyosabb gondok, h

jónás már megint sír, elvették a dömperemet/labdámat/motoromat/pogácsámat, anya nem hagyja, h kedvemre kipisiljek a vécéből, várnom kell BÁRMIRE

vagy a világkatasztrófával egyenlő problémák, h

apa nem visz fel a lépcsőn, amikor halálosan kifárasztott a játszótéri futkározás és/vagy az egész napos hiszti; anya nem érti, h én MOST akarok enni és a mikrózást már nincs idegem végigvárni, apa nem mesél egy utolsó utáni utáni utáni mesét, át kell öltöznöm vagy hajat kell mosnom tökmindegy miért..(vannak az életben olyan dolgok, amire nincs jó indok, ok, magyarázat - az egyik ilyen a hajmosás) és az, ha akármilyen okból kifolyólag kedden és szombaton késik a kukásautó.

)