kedves á,

egy évvel öregebb lettem és bölcsebb is talán. (ahogy anyu jó barátja, halász jutka mondaná. nem kétséges, h jó spanok: anyu heti egyszer szigorúan meghallgatja, mit danol juci. ha nem lennének haverok, nyilván nem tenné ki magát ennek.)

sokan faggattak a járással kapcsolatban: örömmel tájékoztathatom minden tőlem igen messze élő barátomat, h az első félév henyélése után begyújtottam a rakétákat és már 11 hónaposan a játszótéren szökeltem tova, mindenki legnagyobb megdöbbenésére. azóta már kaptam szandit és cipőt is. az utóbbi vagesz piros. imádom. már futni is próbálgatok benne.

beszélgetni, még csak módjával: ámpa, bda, anya, apa, vuuuuuu, ccc, pci (virág), hamama meg ilyesmi képezik szótáram törzsanyagát. mint a mozgásban, itt is az alapos megfigyelés, majd megdöbbentés elve mentén kívánok cselekedni.

szociálisan egyre érzékenyebb vagyok: leginkább a hozzám hasonló méretű személyek keltik fel érdeklődésemet, ha ilyenforma egyént látok, közelről megszemlélem, mejd jól megharapom. fő az alaposság. persze tetszenek a kedves dolgokat mondogató, udvarló nénik is. szeretem ha hájjal kenegetnek. (bár nem vagyok rászorulva khmmm)

alvási szokásaim maradtak a régiben, pontosabban: két rövidebb alvást egy hosszúra cseréltem. sokat és jókat eszem, és igyekszem sokat mosolyogni.


mint ahogy azt, a mellékelt ábra is mutatja.