kedves csj

tegnap arról írtam, hogy mostanában új ételeket kóstolgatunk anyuval. ehhez illeszkedvén, elmesélem, hogy bizony-bizony mást is megkóstoltam mostanában. na, de mindent a maga idejében.

pár héttel, talán egy hónappal ezelőtt békésen hevertem kedvenc helyemen, ahonnan az egész lakást jól szemügyre tudom venni és igen aktívan játszottam játékaimmal (na jó csak feküdtem és üveges szemmel a plafont bámultam és vártam h apu v anyu foglalkozzon velem..) amikor egyszer csak, két kapálódzó valamit véltem megpillantani látóterem szélén. hirtelen elbizonytalanodva- tán csak délibáb??- újra odapillantottam de nem volt ott semmi. tévedésem biztos tudatában lelkiismeretesen továbbfolytattam korábbi ténykedésemet (khm izé..) amikor hirtelen megint csak ott lengedezett a két kurta, kerekded valami. nézem-nézem, most bár biztosan láttam is, de megfogni nem sikerült, ahhoz túl gyorsan mozogtak. no, gondoltam, csak nem anyu bosszant valami butasággal már megint és igyekeztem fittyet hányni a jelenségre.

de sajnos a két elevenfa nem hagyott nyugodni, vissza-visszatértek, és aztán már mindenhova velem jöttek. eleinte még jól elvoltam- megtűrtem őket a játék ideje alatt, de aztán már elkísértek fürdéshez is, a pelenkázóra, alváshoz, a babakocsizáshoz is- egyszóval jelenvoltak.

ám egy napon, hosszú és alaposan előre kitervelt akció után (lapítás, lassú becserkészés, az áldozat bekerítése, áldozat elkapása, diadalüvöltés, a zsákmány hazacipelése) lecsaptam előbb az egyik, majd a másik perpetum mobilére. erős markom szorította mindkettőt, majd elfáradtam, így kénytelen voltam elengedni majd újra és újra leteríteni őket. ekkor anyukám örvendezve felsikoltott: ni, megtalálta a lábát!

he? mi? micsoda? a lábamat? nem az nem lehet, biztos, hogy ezek veszedelmes játékszerek, elvonják a kisgyermek figyelmét a játéktól, h annak agya elsorvadjon és így szörnyű ostobaságba taszítsák őt! de én elkaptam a frakjukat!

aztán rájöttem: bizony a lábaimat szorongattam. és amikor már biztosan fogtam őket, eljátszottam a gondolattal, hmm ha már mostanában annyi mindent kóstolgatok, mi lenne, ha…

hát így történt. a lábaim a legjobb játékaim mostanság. az ízük? nos akkor inkább a babakaja..