„zeneazélet, zeneazélet.”
anyukám s apukám egész vasárnap ezt énekelték. s azt kell mondanom (kivételesen) egyetértek velük. pár napja valahogy mindent elsöprő érzés lett rajtam úrrá, afféle égi jelet láttam: úgy éreztem, énekelnem kell.
azóta szakadatlan fújom! dalolok alvás előtt, alvás után (néha közben), dalolok ha kipihent vagyok, s ha álmos. a hangképzés rejtelmeibe magam vezettem be magamat: egy szép kora téli délelőtt hirtelen rájöttem, mi mindenre képesek hangszálaim.
sikolyokkal kezdtem egyik szombaton, pont a délutáni szieszta idején- szegény szüleim azt hitték, félrenyeltem és fuldoklom. a szobámba siettek, én viszont, mint minden titkok tudója, csak sejtelmesen mosolyogtam az ágyamban.
szüleim természetszerűen nem illesztették össze a hang forrását személyemmel, jobb híján azt hitték h puttkámer néni beteg tacskója nyüszített már megint.
megvártam, míg megkönnyebbülten fellélegeznek, majd hirtelen megint felsikkantottam. rohantak vissza, mintha puskából lőtték volna ki őket. remek móka volt, eltartott egy ideig míg rájöttek, h a szikrázó tehetségű dalnok én vagyok..
azóta belejöttem, mint kiskutya az ugatásba s már oktávokat éneklek ki. bizony, többet is! és a kedvencem –ezzel okozom a legérdekesebb perceket és a legélvezetesebb balhékat- az evés közbeni dúdolgatás.
ezt persze csak haladó babóknak ajánlanám, mert nem egyszerű feladat. erős koncentrációt, magas művészi felkészültséget és szaktudást igényel.
mintha pavarotti egy fél görög- na jó sárgadinnyével- a szájában áriázna.
amikor az óriás cici landol a számban, én beéneklem a hangomat s a viszonylag egyszerűnek tűnő, ám technikailag bonyolult megoldásokat igénylő dallamkompozíciót, különböző regiszterekben éneklem:
„Haj na-na-na-na-na
Na-na-na-na na-na-na"
sajnos szüleim nem osztoznak örömömben, apu nem forgatja meg anyut, anyu nem rázza a rokolyáját, nem alakítanak spontán kórust és nem ütik a ritmust, nem rázzák a hajukat és nem csápolnak erőszakosan.
aggódni kezdenek. talán valami baja van a gyereknek? nem jut elég tejhez? túl kevés neki? túl sok?
anya, apa ne aggódjatok! egyszerűen skálázom.
lehet h popsztár leszek?
"láááááááááááááááááááááááá"
na jó, a fellépőruhán még gondolkodom.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése